Lement a mosás, még a szárítás megy, így enni még nem, de írni már merek.

A mix-tour - ha esetleg valaki most kapcsolódna be - a mainz-i international diákok igen rövid, de annál tartalmasabb csapatépítősbámészkodósismerkedősbulizóskevesetalvósésfázós vidám hétvégéje. A helyszín St. Goar, unesco-s falu, nagyon aranyos, nagyon szép, mind a 6 utcája :D de tényleg nagyon kedves, olyan barátságos. És tényleg 6 utcával rendelkezik, de két templom és egy kemping is van. A Rajna partján fekszik közvetlenül, így egyik oldalról az, a másikról pedig egy szép nagy hegy határolja, aminek a tetején egy vár pihen, amit szintén meglátogattunk, ld. később. A hegy közepén pedig az ifjúsági szállás található, amit mához egy hétre bezárnak, hogy felújítsanak. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy most van olyan állapotban, amilyenre Magyarországon átépítik manapság az ilyen szálláshelyeket. Nagyon kis kellemes hely, végre alhattam emeletes ágyon. A mix-tourból amúgy kettő is van, hisz rengeteg az ember, most hétvégén lesz a kövi, említett okból ugye utolsó is ezen a helyszínen.

KÉPEK - ezek sajna maradnak facebookon, mert ide csak nagyon apró méretűeket lehet feltölteni :(

Szombat reggel indultunk Mainz Hauptbahnhof-ról, 9-re csődítettek ki minket, hogy ne merjünk késni, mert aki mégis, az nem vehet részt a túrán. De kiértem szépen 8:52-re, megkaptuk a pólót és a névtáblát, amire igen lelkesen felírták, hogy "GabriellaOrsolya Sinka", hogy még csak bátorsága se legyen megszólítani az embereknek eme rövid és furcsán konstruált név láttán :D Csapatokba is beraktak minket, szigetecske lettem, amin egyetlen pálmafa éldegélt, így mi lettünk a "paaaaaaaaalms".

Nagyon hideg volt már az állomáson is, mindenki aludni, enni és melegbe menni akart, de neeeeem, még a kezünkbe nyomtak egy lapot német kifejezésekkel, néhány kifejezetten Mainz-ra érvényes csupán, hogy írjunk melléjük  definíciót, de ne a jót, hanem találjunk ki valami vicceset-kreatívat. eh. ebből amúgy utána nem lett semmi, de az említett körülmények között a kreativitásunk Dórival nem éppen az égboltot súrolta.

Aztán vonatoztunk át s szép helyeken, egyik megállónál felszállt egy echte német srácokból álló banda, 20-30-an lehettek, mindenkinek a fején valami furi sapka, bohóc, viking, arab, varázsló, stb, egyik kezükben sör-bor, másikban tejeskávé :D egyéb cuccuk nem nagyon volt, de jó hangosak voltak, ártalmatlanok, és mindenki számára természetes jelenségek. Sajna, csak pár megállót jöttek, pedig olyan szépen köpködték a német szavakat és dalokat.

Miután megérkeztünk, átballagtunk a vonatállomásról a nagyparkolóba (ca. 6 perc), ahol egy kisbusz fogadott minket, hogy a szállástól minket elválasztó 200 méteren felvigye a cuccainkat :D ezen nagyon jót nevettem, eszembe jutott pár gyaloglás pusztán, elkerített vadonban, csalánosban, szakadó esőben, teli 75 literes táskával megtett 14 km-es, "mindjárt itt a szállás" túra. Ezt követően megkezdődött a csapatjáték a parkolóban, A szervezők amúgy jófejek, van 2 vezér, a tipik 35+ fószerek, akiknek amúgy ez az élete. Az egyikük bőrgatyában volt, egyik füliben kis karika, kisujjon meg hosszabb köröm (HMHM), a másik meg a laza kondis arc, aki folyamatosan sípolt, és ezzel bennem erős dühöt szított. Amúgy a szervezőcsoport többi része pedig diákokból állt, rengeteg "nemnémet" volt közöttük is. De nagyon kis cukik, rendesen meg volt minden szervezve, de olyannyira komolyan vesznek mindent, hogy a vonatra felszállva már pattintották a sört, pukkantak a dugók.

Egy magyar lány meg kicsomagolta a kis kolbászos szendvicsét :D

Elég jól nyomultunk a pakolóban is. Direkt úgy rakták össze a csapatokat, hogy lehetőleg ne legyen egy csapatban két azonos nemzetiségű. Így nálunk volt egy finn, egy francia, egy koreai, egy spanyol, egy lengyel, egy olasz, egy palesztin német, egy német (de ők ketten csak a csopvezek voltak) meg én!! Szóval szuper volt. Amúgy végig a usual csapatépítő feladatok voltak, de mivel mindenki úgy ment oda, hogy "húháháhűhéhúéhú, 2 napunk van, meg international, meg minden", úgy pörgött minden, hogy fel se tűnt. 

A parkolós játékok között volt a kis csapatszlogen és csapattánc, sör leggyorsabban menjen le (egy szír srác nyerte, akinek ezután végig viselnie kellett a papírkoronáját, mert bierkönig lett, de amúgy szerintünk csalt, és a mi lengyel srácunk királyabb volt, a leglassabb meg szegény távol-keleti barátunk volt, vagy az egyetlen csaj). A "fújd fel a lufit, és a könyökök között szorongatva add hátra" nálunk kicsit nehézkesen indult, mert az első srác felfújás után  jött rá, hogy nem tud csomót kötni a lufira :D

De amiben elkaszáltunk mindenkit, az a ruhalánc volt! A repkedő mínuszok ellenére is. A rajtunk lévő ruhákból a legrövidebb idő alatt kellett a kijelölt távolságot ruhákból felépíteni. A srácok dobálták a pólót gatyát, szerencsére, egyikükön térvédős lábszárvédős futballszár akármicsoda volt, cserébe én még a cipőfűzőimet is kihúztam. Amúgy ez volt a második pontja a coming out-oknak. Az első természetesen a "ki mekkora táskával jött egy éjszakára" (én csak a szép nike-t tömtem ki!) - igen, néhány húzták a kis gurulósat - , itt pedig lányok között kik voltak olyan lazák, hogy melltartóig dobták. Voltak..

Ezt követően felmentünk a szállásra, bekajáltunk. Már nagyon hiányzik a rántott hús, de persze itt sem volt. Ami amúgy furi volt, ahogy egyik ebédnél és a vacsoránál sem volt olyan konkrét főétel. Rengeteg saláta volt, leves is volt mindig, de szendvicsnek valók, virslik, krumplik voltak kirakva. De ezek legalább svédasztalosan, szóval elláttam magam, nem kell aggódni. Ja, és a tea hidegen volt kirakva. Pénzért adtak meleget :D vicc. Viszont én ültem a legjobb helyen, ablaknál, radiátor mellett, amit rendszeresen teljesen megnyitottam. Meg is szokták, hogy az az én helyem, mindig én ültem ott. 

Ebéd után elfoglaltuk a szobát, semmi küli. Egy légtérből nyílt három szoba, két nyolc-, és egy kétágyas. Mindehhez tartozott egyelten vécé, két zuhanykabin (külön kis kulcsolható függönyös mindenes), plusz rengeteg kézmosó. Kicsit furi volt, de nem para.

Kiszedtem a szárítóból is a cuccokat, és most nyugodtabb vagyok. Nem kell félni, nem mentek össze, nem színeződtek át, nem estek le a szegecsek, stb., megvagyok. Mondjuk ez a szárítógép furcsa machináció, lehet, maradok a hagyományos teregetésnél. Még eldől. Holnap reggel meg egy jó vasalás. 

Deee folytatom. Ebéd után került sor a "stadtrally"-ra, ami annyit jelent, hogy a kis csoportokban végigmegyünk a városon, 6 állomás van, mindenhol egy jó feladat. Kaptunk kis műanyag aranypénzeket is, nagyon büszkék voltunk magunkra, csak ugye az mellékes volt, mert a pontok számítottak, ezért szórták nekünk, mint bolond pék a lisztet.

Aranyos feladatok voltak, szokásosak is. Volt Németország földrajzához és történelméhez kérdéssor és térkép plusz címerek, német mese és irodalom, ének egy ismert dallamra (nekünk a mamma mia lett) koreográfiával, Loreley történetének újragondolása egy színdarabban. Loreley a kis csalfa sellőlány, aki danolt sokat az arra hajózoknak..van neki szobor is, amit megnéztünk a hegytetőről. A maradék kérdés meg kb. St. Goar-hoz kapcsolódott, de meg lehetett kérdezni a járókelőket is. Amíg ők a folyó szélességét nyomozták ki, én addig két labradort/goldent dögönyöztem. De aztán végül sajna rám hallgattak, aki semmit nem tud tippelni, saccolni :D volt néhány ügyességi is, pl pincéresdi. 

Este kajcsi, pihi, mindenki hulla volt, alig vonszoltuk le magunkat. De olasz bőröndös szobatársamnál kiderült, hogy ő miket is hozott a batyuban. 6 rend ruhát, 8 üveg sört és két bort, hajkihúzót, retikült, blabla. Amúgy az öltözetek viccesek voltak, az ázsiai kislányok jöttek a tornacsuka, leggings, köztük persze csupasz boka villant, talán szoknya és pulesz kombókkal. A spanyol emberek meg szétfagytak. A palesztin tag meg pólóban rohangált, amúgy csak azért, meg amerikai focis gyurmás tag, és néha azért ráfeszített elég gyakran. A buliban meg voltak csipkeruhások, a goth lány kiengedte az addig Leia-frizuráját, de ugyanúgy fűzős uszályos fekete szoknyában volt, a lelkes emberek felvették a mix-touros pólót....

Több teremben folyt a buli, volt a chilles, vagyis az ivós játékok helyszíne. Itt volt a beerpong, bumm, kártya, és amit még el lehet képzelni. A török lányok nagyon nem tudnak játszani, a koreai lányoknak van egy nagyon cuki ivós nótájuk, amihez kézmozdulatok is tartoznak, és mindig, ha valamelyiküknek inni kellett, lelkesen elő is adták :D kicsit kreatívabb, mint az "idd, idd, idd, idd". Volt saját kis bárunk, búzasört ittam, de a radler mellett ott volt a sör-kóla is, szintén üveges verzióban. De okosak, mert a szemétszedés elkerülés végett betétdíjasként árulták, és ha visszavittél egy üveget, visszakaptad a plusz egy eurót. reüveg.

Ami hatalmas pluszpont, hogy tele vannak hariboval. Mindenütt az volt, már mindenki megcsömörlött tőle, de vidáman ettük. Náluk még az automata is 3féle hariboból áll. Plusz mindig adták a kekszeket, csipszeket, ropit, szóval boldogság volt.

Volt eredményhirdetés, amikor olyan történt, ami eddig még kb sosem!! MÁSODIKOK LETTÜNK!! Szerintem még sosem voltam olyan kiránduláson, csapatépítőn, akármin, ahol a csapaton  helyezést ért volna el. Kaptunk egy üveg fini pezsgőt, és olyan jó érzés volt:) Megérte a plusz két kis coinért elénekelnem a starships-t, olasz barátunknak odamenni egy idősebb német bácsihoz random, és bemutatkozni, hogy "hi, im a crazy italian", amire a válasz korrekt mód az volt, hogy "okay, i dont want to know you". de tényleg kedves volt :D A pezsgőre amúgy a franciák rögtön fanyalogtak, a palesztin húzóra itta, majd mondta, hogy hupszi, azt hitte, bor, amire mondtuk, hogy nos, ebben az esetben pont mindegy :D Engem meg megmentett a lengyel srác, mert én töltöttem a poharakba, és amikor épp magamnak töltöttem volna, kivette gyorsan a kezemből, hogy nem tölthetek magamnak, mert balszerencsét okoz. Ez nekem új volt!! És pár perc múlva beteljesült, mert a spanyol srác olyan nagy lendülettel akarta meghúzni a sörös üvegét, hogy kiverte a mellette álló palesztin tag kezéből a poharat, ami egyenesen felém repült, megpróbálta még elkapni, de csak tovább és feljebb ütötte, aztán végül odébb léptem és leesett. Szóval, ha magamnak töltök akkor az egész pohár pezsgő és még a pohár is rajtam landol. Amúgy nagyon kis komikus utat tett meg  a pohár :D

A buli része mondhatni aranyos volt, egy fenti és egy pincei teremben is ment a zene. Mindkét helyre igaz, hogy nem voltak keverések :D egymás után mentek a számok. Aranyos. A fenti elég gyorsan kihalt, pedig ott sokkal jobb számok voltak. De elég sokan csak az ivóba mentek át. Az egyik bierpong meccs alatt amúgy megismerkedtem egy osztrák-francia sráccal, aki hihetetlenül néz ki! Szabályosan úgy néz ki, mint az osztrák kis angyalkák, amiket a palotákra meg minden egyéb falakra, bútorokra, eszközökre, dísztárgyakra, édességes csomagolásra festenek. Nagyon durva! A hatalmas kékes szemek, kis kerek arcocska, göndör rövid hajacska, mindez eredményezi az ártatlan és átszellemült, de érdeklődő arckifejezést. wow.

Akikre még muszáj kitérni, azok az olaszok és a finnek. Utóbbiak csak csoportosan (falkában) közelekednek. Nagyon durva :D De aranyosak. Ha egyedül kell lenniük más emberekkel, akik nem finnek, nagyon nem szólalnak meg, és ha rákérdezünk, hogy minden oké-e, mondják, hogy persze. De ha egymással vannak, folyamatosan dumálnak. Szóval aranyosak, és nekik itt minden olcsó.

Az olaszok pedig szintén tündériek, de még a Holdat is leígérik neked az égről. Nekik tényleg természetes, hogy hogy előre engednek az ajtónál, asztalnál, segítenek mindenben, aztán ha valami szörnyűséget tesznek, pl nincsenek ott, amikor majdnem hasra vágódsz a vizes füvön a domboldalon, akkor szabadkoznak és bocsánatot kérnek. Náluk rendesen ismerik a saját kultúrájukat, itt is rögtön mennek operába, ami amúgy elmondásuk szerint ingyenes a diákoknak, ami ha igaz, akkor lesz még miről bőven beszámolnom ezt illetően. Megmutatták, hogy hogy táncolnak az olaszok, aztán kérdezték, hogy a magyar ifjak hogy ropják :D Érdekes kérdés. Aztán a kis kézmozdulatok, ahogy dobálják a csuklójukat, klasszikus. A srác megbökdöste a két táncoló olasz csajt, csak annyit csinált nekik, azok meg válaszként szintén elkezdtek gesztikulálni, hogy miért kell őket tánc közben bökdösni :D nagyon aranyosak. Plusz az egyik idegenvezetésnél ők voltak a legjobban meglepődve, hogy ők értek oda velünk elsőnek. Mondták is, hogy ilyen tuti nem volt még a történelemben.

Ez a táncos rész amúgy abban a bővebben inkább nem kommentálandó teremben volt, ahol egymás után ment le eminem, rise against és német rap is. 

Nem mondom, hogy korán mentünk aludni, mert nem, bár még csak 10:10 volt, mert egy olasz srác átállította a karórámat, hogy még buliidő van, maradjak. De nem:( Vasárnap reggel, ha jól figyeltem, a finn csaj ébresztője kb 7kor megszólalt, ami a personal Jesus volt, ami jó szám, de nem volt jó olyan korán arra felkelni, úgy, hogy fél 10ig lehetett menni reggelizni. 

Utána lehúztuk az ágyneműt, reggeli, és felmentünk a várba, ahonnan nagyon szép a kilátás, de semmiben sem különlegesebb, mint a magyar várak:) kő, járatok, termek. Sőt, itt még panoptikum sem volt, vagy egyéb kiállítás. Volt egy nagyon apró, nagyon sötét járat, azon végigmentünk, ennyi extra. A másik fele hotel, lehet, oda dugtak mindent. Amit még inkább ki lehet emelni, az a vécé :D de tényleg, még képeslapot is árulnak róla. Korabeli dizájn, de annyira azért ugye mégsem. Van róla kép, természetesen.

Ebéd után meg mentünk a hegyekbe sétálni, NAGYON SOKAT mentünk felfele, aztán amikor elindultunk lefele, inkább mentünk megint egy picit felfele, ezzel eléggé felhúztak. Meg volt egy igazi kis kiköpött francia, aki nagyon csúnyán beszél németül, szóval inkább csatlakoztam egy másik csapathoz, akik azon voltak, hogy kitalálják az olyan magassarkú cipőt, aminek a sarkát távirányítóval át lehet helyezni, mert a hegymenetekhez az milyen jó, lefele-felfele egyaránt, hisz úgy vannak kiegyenlítve..aztán a litván srác elkezdte szidni a twittert, de nem sokáig jutott.

Felértünk a hegytetőre, csoportkép, maradék kaja elfogyasztása, a szervezők részéről a maradék alkoholé is. 

Hazafelé szépen vonatoztunk, másodpercre pontosan elértük a vonatot. Dórival beszélgettünk, aztán kb 15 perc után egy bácsi megkérdezte, hogy milyen nyelven hablatyolunk mi, orosz-e, mert ötlete nincs. Aztán mondtuk, hogy no, magyar. Aztán elkezdett a biztonság kedvéért orosz szavakat mondani, mert miért ne. De cuki volt ő is.

Az ilyen kulturális dolgokat illetően pedig az nem meglepetés, hogy "óóóóó, te innen jöttél, én ezeket a szavakat tudom a te nyelveden". Nekünk is megvoltak ezek, pl az egyik német srác egyszer csak megjelent, és robothangon bejelentette, hogy"b*zd meg" :( Mondom, köszi. De ezen kívül tudja még a vilmoskörte, sör és vaníliás kifli szavakat is.

Akik már jártak Budapesten, mindenki odavan, bár volt egy srác, akinek az maradt meg, hogy sok lányt vitt fel a lakására..a pálinkát, unicumot mindenki dicséri, de ezeknél többet sajna nagyon senki nem tudott mondani. Volt még egy olasz csaj, ő kéthetes diákcserés program keretében, amikor családnál laktak, elmentek elég sok helyre. Néhány német még vágja a Balatont, aztán ennyi. Volt még egy román lány is, de vele kerültem az ilyesmi dolgokat, és inkább a tanulmányokról beszélgettünk. 

Az eredményhirdetés előtt amúgy volt egy aranyos kis összegzés, hogy melyik nemzetiséget hányan képviselik. Összesen 23 nemzetiségből voltunk, nagyon sokan, 100 körül. A franciák nyertek, követték őket a lengyelek. Sok még a finn, aztán egy szakadékkal jött Törökország és a Távol-Kelet. Mi nagyon visongtunk a két magyarnál:) voltak még egyszemélyes nemzetek is, de itt mindenki örült mindennek.

És volt még egy nagyon furi német srác, aki amúgy nagyon finom borsmentalikőrt hozott (aminek úgy megörült egy török csaj, hogy azt mondta, úgy, három napig nem kell fogat mosnia). Reggeli után Dórival ültünk, és épp azon nevettünk szerintem, hogy a főszervező vszeg német létére úgy pörgeti az r-eket, mint én (mert utánoztam), erre odajön, hogy miért vagyunk olyan vidámak, eddig nem voltunk, csak olyan unott aszottak. Erre mondtuk, hogy egyáltalán nem, végig jól éreztük magunkat blabla. Aztán mondta, hogy elég kréjzik vagyunk, de nem a pozitív értelemben. Mondtuk, hogy akkor ezt mi bóknak vesszük. Odabökte még, hogy nem annak szánta, és kiment az ebédlőből :D Ezen csak még jobban nevettünk, de csodás a humorérzéke.

Volt még egy orosz, de magát németnek mondó srác, mert évtizedek óta itt él már, és ő egész sokat tud még Magyarországról, és értelmesen lehetett vele beszélni sok mindenről. Ő dokumentálta amúgy az egészet, videózott, fotózott, akármi. Meg hazafele megnyugtatott, hogy ne aggódjak, nem minden buliban ilyen trehány a zene :D Ő kérdezte rögtön, hogy most akkor milyen választás lesz nálunk, és mi volt ez a balhé az utóbbi hetekben a politika körül, mert látott valamit a neten, csak nem tudta végigolvasni. Ha ezzel nem nyúlt volna bele eléggé a sűrűjébe, feldobta még a cigánykérdést is. Szegénykém, ezután úgy állt fel az asztaltól, mint aki sokkot kapott, hogy ilyen létezik még. Persze, ő is jókat sztorizott Oroszországról, de a mi elmondásainkon nagyon megrökönyödött.

Aj, de azért nem csak rosszat meséltünk, sőt, csupa jót! Csak ha valaki éppen erre kérdez rá.. Sokan mondják amúgy, hogy tervezik Budapest meglátogatását, meg hogy sziget fesztivál, huhu. A lengyelek annyira nem vágják a barátságot, viszont a finneken kívül elég sokan rávágják, hogy ez a finnel rokon nyelv, mi akkor ugye megértjük egymást. De nem nagyon.

Összefoglalva jöhetnek a sablonok: nagyon jó kirándulás volt, azon kívül, hogy sok új embert megismertem, sok új kultúrába is bepillantást nyerhettem. Az meg csak hatalmas hab mindennek tetején, hogy gyönyörű helyen voltunk. Ha ilyen hangulatban fog telni az ittlétem, akkor ki leszek vele békülve:)